Magyar Péter kommentel

A bejegyzés, amire írta

Brüsszelben nem előrehozott választást, hanem előrehozott kormányváltást akarnának
A Tisza Párt elnöke újévi beszédében előrehozott választásokat követelt. Ez, első látásra, csak ravasz taktikai húzásnak tűnik, mert biztosra vehető, hogy nem lesz előrehozott választás, így Magyar Péter a következő 15 hónapban azt tudja ismételgetni, hogy „fél tőle” a Fidesz. A napi kommunikációs csatározásban így szerzett egy új kommunikációs panelt. Ha azonban komolyabban elemezzük a „nagy bejelentést”, ennél sokkal több is kiolvasható belőle.
1. A Magyar Péter érzi, hogy nagyon hosszú még a következő 15 hónap, s könnyen alábbhagyhat a baloldali csodaváró érdeklődés iránta, ezért permanens kampányt és 15 hónapos kampányidőszakot hirdetett. Míg a Fidesz csak 2026 áprilisában akar vele megütközni, Magyar minden nap keresni fogja a csatározás lehetőségét.
2. Kilenc nap múlva Magyar Péter közvetetten vereséget fog szenvedni, hiszen Tolna vármegyében időközi választás lesz, amelyen – a vereségtől tartva – nem indul a baloldali közvélemény-kutatók szerint legnépszerűbb párt jelöltje. Hamarosan Újpesten is lesz hasonló időközi megmérettetés, a Tisza nélkül. Az előrehozott választás előrehozott követelése segíthet abban Magyarnak, hogy ne az időközi választásokkal, hanem saját témájával tudjon foglalkozni.
3. Hat baloldali intézet is azt állítja, hogy a Tisza Párt vezeti a pártversenyt, de a Nézőpont Intézet decemberi közvélemény-kutatása szerint 10 százalékpont a Fidesz előnye. A terv az volt a baloldalon, hogy reményt árusítanak híveiknek (ez 2022-ben nem jött össze), hátha ez segít abban, hogy önbeteljesítő jóslat legyen a győzelmet ígérő felmérésekből. A terv nem sikerült, egyre többen kételkednek az állítólag utcahosszal vezető, de az időközi választásoktól rettegő Tisza előnyében. Ezért talált ki Magyar Péter stábja 2025-re egy új politikai terméket, az előrehozott választás követelését.
4. Az előrehozott választás a demokrácia elveitől is idegen, hiszen nem történt 2022 óta semmi olyan esemény idehaza, amely az előző választáson Orbán Viktornak felhatalmazást adókat megingatta volna, s amely 2006 után – szimplán a demokrácia elvei miatt – indokolttá tette volna az őszödi beszélő visszalépését és akkor az előrehozott választásokat. A Fidesznek ma 2,9 millió belföldi szimpatizánsa van, s minden esélye megvan a következő győzelemre is.
5. A Tisza Párt legnagyobb segítője az európai szintéren Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke. Az előrehozott választás ötlete tőle is származhat, hiszen hazájában, Németországban, a stabilitás egykori szigetén, február 23-án valóban előrehozott választást tartanak. Ott valóban megbukott a kormánykoalíció, a kancellárpártra (SPD, 16,5%) fele annyian szavaznának, mint a legnagyobb ellenzéki pártra (CDU/CSU, 31%), de még annál is kevesebben, mint a szuverenista AfD-re (20,5%). Weber úr hazájában tehát „helyzet van”, a kormány elvesztette felhatalmazását (a koalíció pártjai 2021-ben 51,8%-ot kaptak, most 32%-ot kapnának). A német út követése azonban sem a migrációs, sem a gazdaság, sem a pártpolitikában nem lenne népszerű és indokolt idehaza.
6. Végül egy nemzetközi szempont: a január 1. óta az EU-t elnöklő Tusk-kormány, s a tavasszal várhatóan Németországban kormányt alakító Friedrich Merz is háborúpárti. Minden jel szerint Trump beiktatása után, az amerikai támogatás elmúlásával, az ukrajnai háború folytatását akaró európai országok (Orbán Viktor már Tusnádon beszélt a brit-skandináv-balti és lengyel-román szövetségről) megpróbálnak egy háborúpárti nemzetközi koalíciót szervezni. Az egész világ számára ismert, hogy Orbán Viktor ebben nem fog részt venni, ő egy nemzetközi békekoalíciót épített az elmúlt években. Brüsszelben azonban a jelek szerint elhitték a Tisza-előnyéről szóló, baloldali közvélemény-kutatásokat (lásd 3. pont), s ezért egy előrehozott választástól remélik Magyarország csatlakozását a háborúpárti koalícióhoz. Röviden: Brüsszelben nem előrehozott választást, hanem előrehozott kormányváltást